|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Orbán Miklós 1993. május 25.A múlt héten Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön megalakultak a leendő Erdélyi Falufejlesztő Társaság területi csoportjai, megválasztották mindkét városban az ideiglenes intézőbizottságot. A háromszéki területi csoport vezetője Orbán Miklós agrármérnök, a sepsiillyefalvi LAM Alapítvány kuratóriumának tagja. Az egyesület alakuló ülésén jelen volt a magyarországi Falufejlesztő Társaság részéről Kemény Bertalan agrármérnök. Magyarországon falugondnokok vannak és az aprófalvakban a minisztérium kisbuszokat működtet, ezek viszik a gyerekeket iskolába. Célszerű lenne a falugondnoki hálózatot az erdélyi kis falvakban is létrehozni. Erdélyben a falvak elszigetelődése, pusztulása felgyorsult. Modell értékű viszont az illyefalvi mezőgazdasági alapítvány, a LAM, amely felkarolja a Háromszéken gazdálkodni akaró fiatalok ügyét. /Sylvester Lajos: Erdélyi falufejlesztő egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./1997. február 24.A gazdák egyre nagyobb számban keresik fel Illyefalván a LAM Alapítvány tanácsadó szolgálatát. Nemcsak a válaszadást tekintik fontosnak, mondta Orbán Miklós mérnök, hanem a megoldás keresését is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./2005. március 24.Háromszéken az illyefalvi székhelyű, svájci alapítványi és kormánytámogatással létrehozott LAM Alapítvány tizenhárom éve azon munkálkodik, hogy a mezőgazdaságban teret hódítson egy, a piacgazdasági körülmények között is életképes gazdálkodási forma. Orbán Miklós mezőgazdasági szakember, a LAM oktatási programjainak felelőse a kezdetektől részt vett a szervezet stratégiájának kidolgozásában. Elmondta, hogy 1992-ben beindítottak vállalkozásokat a mezőgazdaságban. Hitelt folyósítottak gépvásárlásra. Az alapítvány sok gépet hozott be Nyugatról, ezeket nagyon olcsón adták. Beindultak az állattenyésztő telepek, de sokan tönkrementek. A tejár, a sertéshúsár kedvezőtlenül alakult. Növénytermesztésben viszont volt fejlődés, ma egyes gazdaságok európai szinten is versenyképesek. Az agrárvállalkozás fellendítését célozta az oktatási program is. Elméleti oktatás mellett tangazdaságot működtettek. Földvásárlásra is nyújtanak hitelt. Az Új Kézfogás Közalapítvány adott támogatást erre a célra. Időközben ez leállt, mert az új magyar kormány már nem támogatta a földvásárlást. Orbán Miklós mérnök emlékeztetett: 1992 és 1998 között, amikor Háromszéken a burgonyának aranykora volt, akkor gépesítette magát a földművesek nagyobb része. Azonban a traktorokat nem tudják megfelelően kihasználni. Célszerű lenne gépköröket működtetni, de nagy a bizalmatlanság az emberekben. /B. Kovács András: Ahogyan a LAM szeretné. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./2006. szeptember 28.A Békéscsabai Munkaerőképző Központtól megkeresett Molnár György igazgató, s elmondta, hogy székelyföldi felnőttképzési hálózatot szeretne létrehozni. Ebben számítana partnerségünkre, mert hallott a LAM Alapítványról, s tud arról, hogy agrárfelnőttképzéssel foglalkozik, emlékezett Orbán Miklós mérnök, a felnőttképzési és szolgáltatási hálózat illyefalvi képzőközpontjának megbízottja. Ezelőtt két évvel írták alá szándéknyilatkozatot. Később, mert Belső-Erdély és a Partium sem maradhat ki egy ilyen hálózatból, a Pannon-forrás nevet tartották megfelelőbbnek. A tevékenység menet közben bővült, mert a központ nemcsak agrárfelnőttképzést, hanem más jellegű képzést (számítógép-kezeléstől az idegennyelv-tanulásig) is felvállal. Több helyen foglalkoznak felnőttképzéssel a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül a Részek, Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyarlakta területein. Tizenkét alapító tagja van a szervezetnek, és ez év márciusában született meg a jogi kerete, Békéscsabán jegyezték be alapítványként. Képzőközpontot létesítettek Sepsiillyefalván is. Most dolgozzák ki a képzés metodológiáját, a tananyagot és az akkreditációt. A Pannon-forrás egy konzorcium keretében közös pályázatot adott le a Norvég Alaphoz. Ez az alap öt éven át pénzt biztosít Magyarországnak, amelyből felnőttképzést is támogatnak. Elkészítettek egy olyan közös pályázatot, mely a képzőközpontok teljes felszerelését célozza meg. Jelenleg a LAM Alapítványnál három szakmában folyik akkreditált, államilag elismert okleveles képzés: növénytermesztői, állattenyésztési és agroturisztikai szakon. /Merítés a Pannon-forrásból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./2010. január 23.Meghallgatja jelöltjeit az RMDSZNyolc eljövendő magyar intézményvezetőt hallgatott meg tegnap reggel az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa, és egyöntetű döntés született. Támogatják, hogy helyén maradjon Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit egészségügyi igazgató és Sikó Barabási Sándor állat-egészségügyi igazgató — nyilatkozta Tamás Sándor, a szövetség megyei elnöke. Zöld utat kapott Tischler Ferenc is, újra ő lehet az ifjúsági igazgató, és elfogadták, hogy Könczei Csaba legyen a mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, ifjabb Orbán Miklós ugyanott igazgatói székhez jut, Grüman Róbertet aligazgatónak nevezik ki a munkaügyi felügyelőségen, és Csáki Árpád történész elnyeri a megyei levéltár vezetését. Ennek kapcsán Tamás Sándor elmondta, hogy az országos egyeztetés során az RMDSZ megkapta az Országos Levéltár irányítását, ám nem árulta el, ki lesz a belügyminisztériumnak alárendelt intézmény vezetője. A megyéből két fiatal szakember jutott eddig kiemelt tisztséghez Bukarestben: Para Loránd a környezetvédelmi minisztérium főtitkárhelyettese lesz, Olosz Szabolcs pedig folytatja a tanácsosi munkát a területfejlesztési és turisztikai tárcánál. A megyei intézményvezetők meghallgatása a következő hét első napjaiban folytatódik, az RMDSZ vezetői bíznak benne, hogy hét közepére teljes lesz a névsor. Megismételték: kiemelten figyelnek azokra az elvekre, melyekről tavaly egyeztettek, az etnikai arányosság mellett a szakmaiság kiemelt szempont, az nyerhet el igazgatói, aligazgatói széket, akit támogatnak a szakmai civil szervezetek is. Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 1.Székely búza a Magyarok KenyerébeKovászna megye tanácsa ebben az évben is 100 kilogramm búzával járul hozzá a Magyarok Kenyeréhez. A megyei önkormányzat már a rendezvény elindításakor, 2011-ben részt vett a programban és azóta rendszeresen küld búzát, amelyet a többi, a Kárpát-medence különböző magyar lakta vidékeiről érkező liszttel együtt hagyományosan Pécsen sütnek meg. „Szívesen csatlakoztunk a Magyarok Kenyere programhoz, amely a nemzet egységét, az összetartozást jelképezi az erdélyi és anyaországi magyarok számára. Mert ahogyan az általunk adott búza teljessé teszi a Magyarok Kenyerét, úgy lesz egész a magyar nép is a székelyföldi és a szórványban élő magyarokkal együtt. Számunkra a kenyér nemcsak az egyszerű, mindennapi falatot jelenti: a kenyér az, amely évszázadok óta nem hiányozhat a székely családok asztaláról, és amely a mag elvetésétől az aratásig és annak elkészítéséig a kemény, kitartó munka gyümölcseként kerül a kemencékbe, majd az asztalokra, a megmaradás jelképeként”- fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke, aki hozzátette: a Nemzet Kenyerébe szánt, a napokban aratott friss búzát Orbán Miklós, illyefalvi fiatal gazda biztosította, amelyből 50 kilót Pécsre küldenek, a másik zsákot pedig a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői házának adományozzák. A program kapcsán nyújtott nemes összefogás eredményeként tavaly 100 tonna búzát sikerült összegyűjteniük az anyaországi szervezőknek. Ez a mennyiség egy évre biztosította 2300 erdélyi gyermek kenyér szükségletét. Az idén a Pécsen megrendezett Magyarok Kenyere Ünnepen a megőrölt búzából megsütött pékáruk kerülnek a középpontba a nemzet összetartozását jelképezve. Ebben az évben a rendezvény jóvoltából adják az augusztus 20-ai Szent Jobb Körmenet nagy 5 kilogrammos kenyerét, illetve a pécsi ünnepség megszentelésre kerülő nagy és kisebb kenyereit is. Emellett adományozásra szánnak 8000 db. kiscipót és a megmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekeinek az étkeztetésére ajánlják fel. Kovászna Megye Tanácsának közleménye, Erdély.ma 2014. november 20.Szakmai nap a hungarikumokrólSzékelyföldi értéktár létrehozását tervezik A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet által hungarikumok témakörben rendezett szakmai napon megyénket Kozma Béla és Orbán Miklós agrárszakemberek képviselték Bukarestben. A november 18-i rendezvény kapcsán felmerült a székelyföldi értéktár létrehozásának a gondolata is. A bukaresti találkozó célja, hogy az agrárium területén a román és magyar szakemberek közötti kapcsolatfelvétel megtörténjen, a közös együttműködési fórumok lehetősége elinduljon, illetve bemutassák a magyar tapasztalatokat. Emellett kiemelt fontossággal bír, hogy a Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye nemzeti értékek körébe minél több megőrzendő és egyedülálló erdélyi érték bekerüljön. A magyar nemzeti értéktár célja összegyűjteni azokat a szellemi és anyagi, valamint tárgyi alkotásokat, amelyek a magyarság múltját, jelenét és jövőjét testesítik meg. A hungarikumok közé tartoznak a magyar kultúra, valamint az ember alkotta és természet adta értékek, amelyek védelme hozzájárul a nemzeti azonosságtudat kialakulásához és megszilárdításához. A magyarországi Szakáli István Loránd, az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár előadását követően a magyar intézmények, civil szervezetek képviselői tájékoztatást kaptak a nemzeti értéktárba való bekerülés menetéről, csatlakozási lehetőségek áttekintéséről, a külhoni értékek gyűjtésének folyamatáról, illetve megismerhették a regisztrált nemzeti értékeket. Orbán Miklós, a háromszéki AgroSic Egyesület elnöke kifejtette: „Fontosnak tartjuk, hogy Székelyföld értékei is bekerüljenek a magyar nemzeti értéktárba. Már az értékgyűjtés folyamata nagymértékben mobilizálhatja a helyi közösségeket, jó alkalom lenne hagyományaink, értékeink még alaposabb feltárására. Ez nem csupán agrártéma: a kultúrától a földrajzig minden terület szakemberére szükségünk lesz.” A magyar Országgyűlés még 2012. április 2-i ülésén fogadta el a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt. Ennek értelmében a hungarikum megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. december 3.Bővítenék a székely áruk piacátA székely termékek piacát bővítenék a Kovászna megyei termelők. A napokban szervezett találkozójukon arra a következtetésre jutottak, hogy népszerűsíteni kell a hagyományos és kézműves termékeket, szükség van továbbá az ezeket befogadó üzletekre, illetve folyamatos szakmai megbeszélésekre. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke a téma kapcsán kifejtette, fel kell lendíteni a hagyományos székely termék iránti igényt, ennek pedig az egyik eszköze a háromszéki városokban két éve elindított helyi termékek vására, valamint a különböző képzések. A sajtkészítő tanfolyamot egyébként eddig százötvenen végezték el, miközben jelenleg folyamatban van a méhészképzés. A következőkben a megyei közgyűlés fennhatósága alá tartozó mezőgazdasági kamara a kürtőskalácssütőket támogatja, jövő év elején pedig nemzetközi kürtőskalácssütő versenyt szerveznek. Tamás Sándor ugyanakkor azt javasolta, hogy a helyi ünnepeket, falunapokat szervezzék egy-egy helyi legenda vagy helyi jellegzetes étel köré, így szerinte könnyebben eladhatóak a helyi termékek. „Célunk, hogy minél többen munka- és kereseti lehetőséget lássanak a székely termékek előállításában és értékesítésében" – szögezte le Tamás Sándor. A találkozón Kozma Béla, Orbán Miklós és Könczei Csaba mezőgazdasági szakember gyakorlati útmutatóval látta el a termelőket. Tájékoztatták őket például arról, hogy milyen utat kell bejárniuk ahhoz, hogy részt vehessenek nagyobb – például bukaresti – vásárokon, kiállításokon. A székely termék védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat és a terméktanúsításhoz kapcsolódó dokumentumokat is ismertették, felajánlva a segítséget annak összeállításában. Kovászna megyében eddig tizenhárom termék kapta meg a védjegyet: házi csokoládé, mézes pogácsa, szaloncukor, mustár, hústermékek, nyalóka, Pista bá, a Székely Kalendárium és a Székely Hírmondó napilap. Bíró Blanka Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. augusztus 29.Hagyományteremtő fúvóstábor NagybaconbanÖtvenhét székelyzsombori, étfalvazoltáni, mikóújfalusi, szárazajtai, baróti, magyarhermányi és nagybaconi kis zenész vesz részt az első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal megszervezett erdővidéki fúvóstáborban Nagybaconban. A háromszéki és Szatmár megyei tanárok úgy vélik, a szorgalmas és a tanuláshoz komolyan hozzáálló fiatalok példaértékű munkát végeznek, így hamarosan a felnőttek közé is beülhetnek játszani. Vágási István főszervező eredetileg Barótra tervezte a tábort, ám végül Nagybacon mellett döntöttek. A Bocskor László által felajánlott közbirtokossági székhely, illetve a Baló Ervin igazgató által átadott iskolai tantermek befogadó helyszínei lettek a hetes rendezvénynek. A gidófalvi Sándor Sándor és a mikóújfalusi Sorbán Miklós a trombitások, Vágási István a szaxofon, klarinét és ütősök, a Mezőfényből érkezett Czier Zsolt a mélyrezesek, Czier Brigitta és Mezőfényi Petronella a fuvolások oktatásáért felel. Vezetésükkel napi kétszer három órát gyakorolnak csoportokra osztva, illetve együtt is. Az intenzív oktatás bő féléves otthoni környezetben végzett képzésnek felel meg, ezért komoly tudásbeli színvonal-emelkedést várnak a résztvevőktől. Sándor Sándor úgy véli, a táborral legjobban a nagybaconiak jártak, mert a tapasztalat azt mutatja, ott lendül fel a fúvószene, ahol a tábor központja található. „Rétyen, Csíkszentmártonban és Székelyudvarhely fúvóséletén is látszik, mennyit jelent, hogy a jó tanárok évről évre rendszeresen visszatérnek és nagy szeretettel oktatnak. Minden bizonnyal itt, Nagybaconban is hasonló tudásbeli ugrást figyelhetünk meg néhány éven belül: a gyermekek szeretik és nagyon ragaszkodnak hangszerükhöz, komolyan veszik vállalt feladataikat, így az eredmény sem maradhat el” – mondotta Sándor Sándor. A táborlakók pénteken este a helybelieknek a községközpontban koncerttel köszönték meg a vendégfogadást, ma délelőtt pedig a baróti fúvóstalálkozó nyitányaként lépnek fel. Hecser László 2016. április 21.340 éve született Apor PéterGazdag programmal emlékezett névadójára az iskola Sok minden belefér egy különleges napba – ezt bizonyítja a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum tegnapi ünnepi programsorozata. Az intézmény – amely jelenleg 653 diák alma matere – a felsőháromszéki mezőgazdasági oktatás 85. évfordulója és az iskola névadója, báró Apor Péter születésének 340. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepséget. Egész napra jutott a különféle tudományos, kulturális stb. eseményekből, a nap 9 órakor indult tudományos ülésszakkal, amelyen a hozzászólók a mezőgazdasági oktatás jelenének gondjairól, kihívásairól értekeztek. A Debreceni Egyetem rektorhelyettese, dr. Jávor András tartalmas bemutatójából értékes, új ismeretekre tehettek szert a hallgatók, többek között az ágazatot érintő EU-s szabályozásokról is, a LAM Alapítvány részéről felszólalt Orbán Miklós felnőttképzési programfelelős, dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató a falusi mezőgazdasági szokásokról beszélt, Dezső Vencel igazgató pedig a kézdivásárhelyi mezőgazdasági oktatás indulását vázolta. András Ignác, a kászonaltízi iskola igazgatója a kászonszéki és felsőháromszéki gazdák közötti kapcsolatokról beszélt. Bemutatták a 85 év a mezőgazdasági oktatásban. A jelen képei című könyvet, fotókiállítás is nyílt Öt év képekben címmel az iskolában, valamit egy emlékplakettet is elhelyeztek, amit meg is áldottak. A meghívottakat ebéddel vendégelték meg a szaklíceum étkezdéjében, ami ajánlatos is volt, hiszen az azt követő, látványos gasztronómiai kiállítás igencsak korgó gyomrokat okozott volna. Ezen az iskola diákjai által készített sütemények vitték a prímet, és azokat szolgálták fel a napot záró állófogadáson is. A kulturális emlékműsor méltó helyen, a Vigadó nagytermében kezdődött 15 órától: köszöntőbeszédek hangzottak el, felléptek az iskola diákjai és a testvériskolák képviselői is. Szülőföldem, szép földecském címmel mutattak be fotókollázst, a Fergettyű néptánccsoport és a Vadrózsa népdalkör mezőségi és sóvidéki táncokkal, felcsíki fonóval lépett fel, román nyelvű műsor is a program része volt. Az ünnepségen jelen volt Orosháza, Mezőhegyes küldöttsége, Gyuláról és az intézmény ausztriai testvériskolájától köszöntő szavak érkeztek. Jó alkalom volt ez a nap a kapcsolatok ápolására, a találkozásra, olyan neves egykori diákok keresték fel ez alkalomból az intézményt, mint Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki megelégedetten nyugtázta: színvonalon felüli irodalmi műsort láthatott. Dezső Vencel igazgató, aki 16 éve áll az intézmény élén, megerősítette: úgy érzi, jól sikerült, tartalmas, mozgalmas ünnepséget zárhattak, amelyre méltán lehetnek büszkék a szervezők. Értékes ajándékkal is gazdagodott az iskola, egy traktorral, amely 39 éves elődjét váltja le a „szolgálatból”. A négy és fél millió forintos munkagépet Tóth Katalin földművelésügyi helyettes államtitkár, dr. Torda Márta minisztériumi osztályvezető, valamint Visegrádi József tatabányai vállalkozó közbenjárására és hathatós segítségével kaphatta meg az intézmény. Hatalmas előrelépés ez, hiszen tudni kell, hogy Felsőháromszéken az Apor Péter Szaklíceumban tanulnak traktorvezetést nem csak a diákok, a felnőttek is, sőt jönnek Erdővidékről, Brassó megyéből, nem mindegy tehát, hogy milyen állapotú járműn gyakorolhatnak. F. I. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. július 16.Fúvószenétől hangos NagybaconA tavaly első ízben Nagybaconban megszervezett fúvóstábor igencsak sikeres volt, nem fért hát kétség, folytatása következik. A héten közel nyolcvan 9–17 év közötti, Gidófalváról, Székelyzsomborról, Erdőfüléből, Barótról érkező, no meg nagybaconi, magyarhermányi és szárazajtai gyermek kottaolvasást, hangszerkezelést és -karbantartást tanul, valamint napi több órát gyakorol. A szervezők abban bíznak, a tábor hatásosan hozzájárul, hogy Erdővidék és környéke fúvósélete megerősödjön, felfrissüljön. Az oktatás hangszerek szerinti csoportokban folyik. A mezőfényi Czier Zsolt a mélyrezesekkel, a gidófalvi Sándor Sándor és a mikóújfalusi Sorbán Miklós a trombitásokkal, Sorbán Beáta a fuvolásokkal, a nagybaconi Benedek Ildikó a klarinétosokkal és Vágási István a szaxofonosokkal és klarinétosokkal foglalkozik, de alkalom van a közös zenélésre is. Kell is az, hiszen Nagybacon vendégszeretetét – szállást a helyi közbirtokosság biztosít, tantermeit és udvarát rendelkezésükre a Konsza Samu Általános Iskola bocsátotta – modern dalok feldolgozásával és klasszikus szerzők darabjainak főtéri előadásával hálálják meg, a siker érdekében pedig készülni kell. „Nagyon lelkesek a gyermekek, készek a lehető legtöbbet tanulni, s kihozni magukból. Úgy látom, lesz, akivel az ősz folyamán létrehozzuk az egyesített erdővidéki zenekart. Azt tervezzük ugyanis, a szeptember, október folyamán indított karnagyképző tanfolyamunkkal egy időben a három baconi, illetve baróti csoportunkból hatvan-hetven fiatal bevonásával létrehozunk valami újat, s talán valami különlegeset” – nyilatkozta Vágási István. Hecser László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 9.A megújulás lehetősége MarosbogátonRómai kori emlékek a templomban Egy Kolozsvári születésű fiatal lelkipásztor szolgál három éve a marosbogáti református gyülekezetben. Orbán Miklós 2008-ban fejezte be teológiai tanulmányait, ezt követően Brassóban, majd a Kolozs megyei Széken volt segédlelkész.2013-ban került a Maros menti településre. Nagy kihívás elé állította a kinevezés, elődjét ugyanis – mint ismeretes – a gyülekezet kérésére távolították el a faluból, a korábbi lelkész és a hívek között kialakult konfliktus pedig mAradandó nyomot hagyott a bogátiakban. Orbán Miklós úgy véli, talán két lelkész szolgálati idejébe is beletelik, mire a falubeliek visszanyerik bizalmukat az egyház iránt. A 450 lelkes gyülekezetet főként az idősebb korosztály alkotja. A helybéli fiatalok közül sokan külföldön dolgoznak, idén pedig generációváltás történt, az iskolások is "kirepültek", így most már az ifi sem működik – tudtuk meg Orbán Miklóstól. A lelkész szerint az a legnagyobb gond, hogy nincs utánpótlás. Ezelőtt két évvel egyetlen gyermek sem született a faluban, idén ketten jöttek világra, és még egy családban várnak gyermeket. Az elmúlt években négyen-öten konfirmáltak, jövőben egy konfirmandus sem lesz. Az a három gyermek pedig, aki idén konfirmált, szintén elkerült a faluból, Radnótra, illetve Ludasra jár iskolába. – Segédlelkészként az ifjúsági csoport irányítása is a feladataim közé tartozott. Itt, Bogáton is voltak ifiseim az első két évben, a rendszeres együttlétek mellett az Alsó-Maros menti ifjúsági találkozón, keresztény zenefesztiválon vettünk részt, a gyermekek vakációs bibliahetének megszervezésében, lebonyolításában is sokat segítettek a fiatalok. De tavaly már érezhető volt a változás – mondta a lelkipásztor, majd arról beszélt, hogy a helybéliek a távoli településeken ledolgozott évtizedek után rendszerint idős korukban jönnek vissza falujukba. Amikor a marosbogáti templomra terelődött a szó, Orbán Miklós felelevenítette az 1200-as években részben már létező épület múltját. Elmondta, hogy eredetileg náddal fedett kéttornyú kis katolikus templom volt a bogáti. A falu a római korban katonai tábor helyszíne volt, a templom oltáránál fel is fedezhető egy, a római légió épületéből származó díszítés. Az évszázadok során sokat változott, egy ízben le is égett, majd jelentősen kibővült az épület, így számos építészeti stílust és érdekességet fedezhet fel rajta az értő szem. A lelkipásztor szerint alapos javításra, felújításra lenne szükség a templomban az épület történetét, értékét ismerő szakemberek irányításával, ez azonban rengeteg pénzbe kerülne. Egyelőre csak a halaszthatatlan munkálatokat végezték el, a harangkengyeleket javították meg, az egyik harang ugyanis majdnem rájuk szakadt, illetve az egyik padsort és a padlózatot szedték fel. Erre azért volt szükség, mivel a nem megfelelő szigetelés miatt a könnyező házigomba jelentős kárt tett a faburkolatban és a padokban. Így most a régi castrum téglái és a padlózat is láthatóvá vált. – Turisztikai szempontból is a falu javára válna a templom felújítása – jegyezte meg Orbán Miklós. A varrottasokkal díszített, szép, otthonos templomból kilépve az idei bibliahét is szóba került. A lelkész elújságolta, hogy éppen a látogatásunkat követő héten zajlanak majd a gyermekprogramok, amelyek a korábbi évekhez hasonlóan a bibliai történetek ismertetése és a közös éneklés mellett versenyek, játékok is színesítenek. Az együttlétekre nemcsak a falubeli gyermekeket várják, hanem azokat is, akik nyaralni jöttek a bogáti nagyszülőkhöz. Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 14.Székelyföld felértékelődik (SIC Feszt Csomakőrösön)Székelyföld jövőjéről, aktuálpolitikai kérdésekről és a jövő évi magyarországi parlamenti választásról, Székelyföldről mint erős brandről beszélt a csomakőrösi SIC Feszt szabadegyetemen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Kozma Mónika, Maros Megye Tanácsa elnöki kabinetjének vezetője – áll a szervezők közleményében. A rendezvényen a politikai témák mellett gazdálkodási lehetőségekről is szó esett, szombaton családi napot tartottak, esténként koncertek zajlottak. „Székelyföld mindenekelőtt politikai brand. És még inkább azzá válik, hiszen úgy látjuk, hogy az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld felértékelődik” – vélekedett Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke arra is felhívta a figyelmet: 2018-ban Magyarországon parlamenti választásokat tartanak, és „a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez hasonlóan vagy még azon túlmutatóan szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Orbán Viktor kormánya nyugodtan tudja folytatni azt a munkát, amelyet elkezdett, mert meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségekre – beleértve Erdély, Székelyföld ügyét is – nagy hatása van a nemzeti kormány tevékenységének, mert nemcsak politikai nyilatkozatokat tesz, hanem olyan gazdaságélénkítő, családi vállalkozásokat segítő, a bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási hálózat kiépítését segítő programjai vannak, amelyek számunkra nem politikai kérdések, hanem létkérdések” – idézte a tanácselnököt a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács közleménye. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy véli, a brand egy eszköz, amelynek megvan az anyagi értéke is az eszmei mellett. Az egységes megjelenítés nemcsak egy cég, de egy térség egészének hasznára válhat. Ismertette a székely termék mozgalom létrejöttét, azt, hogy miként érték el a termékek minőségének és ezáltal értékének is a növelését. A brand építésének másik pozitív hatása a magyar–magyar kapcsolat megerősödése. Kozma Mónika, a Maros megyei tanács elnöki kabinetvezetője kiemelte: az a céljuk, hogy Kovászna és Hargita megyével együttesen, közös összefogással alkossák Székelyföldet, amelyet fiatalosabbá kell tenni, és meg kell szerettetni a fiatalokkal. Mezőgazdasági jövőkép címmel a háromszéki gazdák részvételével interaktív előadásnak is helyet adott a SIC Feszt. A szakmai beszélgetést Könczei István, a Hárit fiatal gazdákért felelős képviselője vezette, résztvevői: Orbán Miklós, az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője, Márton Árpád RMDSZ-es képviselő és Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság irodavezetője. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője ismertette Petre Daea tárcavezető hivatalos levélben megfogalmazott intézkedési tervezeteit, amelyek a mező- és állatgazdálkodókra, pályázati lehetőségekre, állami támogatásokra, adócsökkentésekre vonatkoznak. A SIC Feszten szombaton immár másodjára tartottak családi napot a Háromszéki Ifjúsági Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola szervezésében. „A hagyományteremtő szándékkal tavaly elindított kezdeményezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend a háromszéki családok körében, ebben az évben több mint ötszáz érdeklődőt vonzott” – mondotta Grüman Éva, a családi nap főszervezője. A HalVirág Bábszínház szórakoztatta a kicsiket, fellépett Zöldi Lara, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola diákja, valamint olyan kézműves, ügyességi, készség- és képességfejlesztő foglalkozások is várták a kicsiket és nagyokat, mint a hangyasuli, bútorfestés, családi fotózás, agyagozás, nemezelés, szövés, mézespogácsa-díszítés, origami, családi fotózás, ügyességi játékok, látványpékség, Legendárium, de fakanálbáb-készítés és légvár is volt. Kondor Ágota, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének alelnöke, mentálhigiénés szakember Mitől nő a nő? címmel tartott előadást, Máthé Kriszta doTERRA-szaktanácsadó az Illóolajok a családban című beszélgetést vezette, dr. Bodó Erika, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyász szakorvosa a szülők kérdéseire válaszolt, este pedig a Folker együttes táncházzal zárta az eseményt. (farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 16.Modernizálódik Háromszéken a pityókatermesztésÉrdemes gazdálkodni! Jó úton halad a háromszéki mezőgazdaság modernizációja. Miután a hatóságok évek óta hangsúlyozzák a szövetkezetek létrehozásának fontosságát, ez piaci alapon kezdett kibontakozni, főként a pityókatermesztés, -feldolgozás és -értékesítés területén. Többen vállalnak bértermelést a nagygazdák számára, akik átveszik, feldolgozzák és szupermarketekben értékesítik a háromszéki krumplit, magyarázta lapunk érdeklődésére ifj. Orbán Miklós. Az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője szerint ez a „szövetkezeti” rendszer lehetőséget biztosít a gazdáknak, hogy biztos bevételi forrással egészítsék ki a családi kasszát. A piaci alapon működő folyamatok mellett a kormány által kilátásba helyezett adókedvezmények és támogatások is hozzásegítenek, hogy legyen jövő a háromszéki gazdák számára. Hétvégén a Csomakőrösön megszervezett SIC Feszt szabadegyetemen háromszéki szakemberek részvételével szervezték a Mezőgazdasági jövőkép című előadást, ahol szó esett a gazdálkodási lehetőségekről és kihívásokról. A Könczei István, a HÁRIT fiatal gazdákért felelős képviselője által vezetett beszélgetésen Orbán Miklós, az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője, Márton Árpád RMDSZ-képviselő és Kozma Béla, a Mezőgazdasági Igazgatóság irodavezetője vettek részt. Kozma Béla ismertette a mezőgazdasági miniszter, Petre Daea gazdáknak írott levelét, amelyben tájékoztatott a tervezett állami támogatásokról és adócsökkentésekről, amiket a jelenlevők felcsillanó szemekkel, de kellő szkepticizmussal fogadták, mutatott rá Orbán Miklós, aki szerint válaszlevélben megjelölik azokat a tervezeteket, amelyek mihamarabbi életbe ültetését fontosnak tartják. Orbán Miklós üdvözölte azt, hogy adómentessé tennék a művelt parcellákat, viszont a két évig parlagon hagyott területekre hektáronként akár 100 lejes többletadót rónának. Adómentessé tennék a mezőgazdasági gépeket azok számára, akik mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Fontos tervezet, hogy a 40 évnél fiatalabbakat alkalmazó gazdáknak nem kellene járulékokat fizetni, ami közel 40 százalékos megtakarítást eredményezne. Orbán Miklós szerint ezáltal a jelenleginél lényegesen magasabb béreket lehetne biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak, ami által itthon lehetne tartani a fiatalokat. Fontosnak tartják azt a tervezetet, hogy az állam 50 százalékos támogatást biztosítana klimatizált raktárfelületek építéséhez. Ezt sok háromszéki gazda is kihasználná, és kulcsszerepe lehetne a pityókatermesztés, -feldolgozás és -értékesítés modernizálásában, véli az AgroSic vezetője, aki szerint tervben van egy több ezer tonnás átvevő-, válogató- és csomagolóközpont építése. Egyre keresettebb a háromszéki krumpli, annak köszönhetően, hogy 5-6 nagygazda korszerű termelői, feldolgozói és értékesítési tevékenységet folytat, és a nagyáruházak minden évben növelni szeretnék a felvásárolt mennyiséget. Mivel a háromszéki nagygazdák maximalizálták termelésüket, beindult egy folyamat, miszerint másokkal termeltetik meg a szükséges mennyiséget. Orbán Miklós szerint ez óriási lehetőséget jelenthet a kis és közepes gazdák, családok számára, amelyek akár másodállásban is kiegészíthetik jövedelmeiket. Az együttműködés alapfeltétele a minőségi elvárások teljesítése, ezért általában a nagygazdák biztosítják a minőségi vetőmagot, a bértermelőnek pedig a megfelelő termelési kritériumokat kell teljesítenie, majd ősszel, egy megegyezett áron átadja a megtermelt mennyiséget, magyarázta az AgroSic vezetője, aki szerint a bértermelők hektáronként akár 3000 eurós jövedelemre tehetnek szert. Orbán Miklós a szerződés betartására szólította fel az érintetteket, mivel előfordult, hogy a szabadpiaci felvásárlók néhány banival többet ígértek a gazdának, aki szerződése ellenére odaadta a terményét. „Hosszú távon kell gondolkodni, hiszen a háromszéki nagygazdák évtizedekig biztosítani tudják a felvásárlást és biztos bevételt a család számára”, mutatott rá a szakember. Kovács Zsolt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
